ALAPSZABÁLY

A Kiskörei Labdarúgó Sportegyesület alapszabálya

Ezen alapszabály abból a célból jött létre, hogy a mellékletét képező jegyzőkönyvben megjelölt alapító tagok elhatározzák, hogy közös céljuk megvalósítása érdekében egyesületet hoznak létre, közösségi céljaik elérése végett.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.Az egyesület neve: Kiskörei Labdarúgó Sportegyesület

2.Rövidített név: KLSE

3.Az egyesület székhelye: 3384 Kisköre, Kossuth út 1/A.

Az egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és célja elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

Az egyesület jogi személy.

Az egyesület sportegyesületként jön létre a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározottak szerint.

Az egyesület működésére a mindenkor hatályos Ptk., valamint a vonatkozó törvények az irányadók.

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

1.Az egyesület célja:

Az egyesület célja a labdarúgás népszerűsítése, tagjai részére a sportolási lehetőség biztosítása, az egészséges életmódra nevelés.

Az egyesület célja az, hogy a lehető legtágabb körökig eljutva, a legfiatalabbaktól a legidősebb korosztályig tudatosítsa az egészséges életmód, a belső egyensúly fontosságát, amelynek eléréséhez és fenntartásához aktív segítséget nyújt a rendszeres testmozgás.

2.Az egyesület céljai elérése érdekében végzett tevékenységei:

– labdarúgás sporttevékenység szervezése, labdarúgással kapcsolatos sportversenyek rendezése, biztosítja tagjainak a labdarúgással kapcsolatos sportversenyeken való részvételt,

– labdarúgással kapcsolatos sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése,

– labdarúgás feltételeinek megteremtése: személyi feltételek, sporteszközök biztosítása; a szabadidő hasznos eltöltésére való felhívás előadások, bemutatók szervezése,

– tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme,

– a labdarúgás utánpótlás biztosítása oktatási intézményekben bemutatók, előadások rendezésével, a labdarúgás propagálásával,

– az egészséges életmódra való felhívás, ennek keretében szórólapok, bemutatók, előadások rendezése,

– kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató hazai (külföldi) labdarúgó sportegyesületekkel, szervezetekkel.

A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

III.

AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

1.Az egyesület rendes tagjai:

Az egyesület rendes tagja lehet minden büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki a közügyektől nincs eltiltva és belföldi jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért, és felvételét írásban kéri. A tagfelvétel iránti kérelmét az egyesület elnökéhez kell eljuttatni.

A tagfelvételről az elnökség a legközelebbi ülésen nyílt szavazással dönt.

Az egyesületbe való belépés és az onnan való kilépés önkéntes.

Az egyesületbe történő belépés feltétele, hogy a belépő belépési nyilatkozatot írjon alá.

Az egyesület rendes tagjának jogai:

– részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, közgyűlésen, a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban, indítványt tehet az egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,

– felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni,

– minden rendes tag választhat, illetve választható az egyesület szerveibe,

– indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira,

– a tagság legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével közgyűlés összehívását kezdeményezheti,

– a szervezet szervei által hozott jog – vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben – pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

– az egyesület rendes tagja köteles az egyesület alapszabályát, határozatait betartani,

– nem veszélyeztetheti az alapszabályban meghatározott célok megvalósítását,

– köteles a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

2.Az egyesület pártoló tagja:

Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

A pártoló tag belépési nyilatkozatát az elnökséghez juttatja el és az elnökség a legközelebbi ülésen egyhangú, nyílt szavazással dönt a felvételről.

A pártoló tag jogai:

– az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt, de nem szavazhat, és nem választhat,

– igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit,

– pártoló tag tisztségre sem választható.

A pártoló tag kötelezettségei:

– az egyesület működésének anyagi támogatása,

– köteles betartani az alapszabályt,

– nem veszélyeztetheti az egyesületi célok megvalósítását.

3.Az egyesület tagjának tagsági viszonyának megszűnése:

– a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,

– az egyesület megszűnésével,

– a kilépéssel,

– a tag kizárásával.

4.A tagok kizárása:

Az elnökség kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit súlyosan megszegi, a rendes tagot akkor is, ha 3 hónapos késedelembe esik a tagdíj megfizetésével.

A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a rendes tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 3 hónapos mulasztást követően az elnökség írásban – póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárt tag kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A tag – a kilépésének az elnökséghez vagy a közgyűléshez benyújtott írásbeli bejelentésével – a tagsági viszonyát azonnal hatállyal megszüntetheti.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Az egyesület szervei:

1. közgyűlés

2. elnökség

3. felügyelő bizottság

1. A közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának,

a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a

levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a

szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének

szabályai

(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés d) pontja alapján)

1. A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár - írásban a javasolt napirend

közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával

meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott

meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a

kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A

meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők

indokolását.

2. A meghívónak tartalmaznia kell

a) az Egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét;

d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok

tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés

összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.

3. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell

eltelnie.

4. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra

jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

5. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával

meghatározott más helyen tartja.

6. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha

az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés

megtartásához.

7. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható

határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő

kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

8. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület titkára vagy a

gazdasági vezető vezeti.

9. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági

tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A

közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a

közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

10. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen

van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a

közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással

határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat

meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére

másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy

alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

12. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető

elnök szóban kihirdeti.

13. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a

közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen

megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve elfogadott

napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet

a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai

közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.

14. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

A közgyűlést össze kell hívni, ha:

– a tagok legalább 1/3-a a napirendi pontok, a cél és az ok megjelölésével írásban kezdeményezi,

– a bíróság elrendeli.

Szavazati jog gyakorlásának feltételei

3:76. § [Határozathozatal]

(1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Szavazati jog gyakorlása

3:19. § [Határozathozatal]

(1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az egyesület feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének a kimondása,

– az alapszabály megállapítása, módosítása,

– a tisztségviselők megválasztása és visszahívása,

– az éves tagdíj mértékének megállapítása,

– az elnökség éves beszámolójának elfogadása,

– a tagok kizárását kimondó elsőfokú elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálása,

– az éves költségvetés elfogadása,

– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

2. Az elnökség

Az egyesület ügyintéző szerve az elnökség, mely elnökből és elnök helyettesből, illetve ügyvivőből áll.

Elnök: Simon Zsolt, lakcím: 3384 Kisköre, Kossuth út 1/A.

Elnökhelyettes: Bódi Máté, lakcím: 3384 Kisköre, Széchenyi út 65.

Ügyvivő: Boros Csaba, lakcím: 3275 Detk, Ady E. u. 2/A.

Az egyesület elnökét és elnök helyettesét, illetve ügyvivőjét a közgyűlés 5 évi időtartamra választja meg titkos, szótöbbséges szavazással.

3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az elnökség dönt mindazon kérdésben, mely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az elnökséget az elnök hívja össze, legalább az ülés előtt három nappal megküldött, a napirendi pontokat is tartalmazó írásbeli meghívóval.

Az elnökség határozatképes, ha az ülésen minden elnökségi tag jelen van.

Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyhangúan hozza.

Az elnökség feladata és hatásköre:

– a tagfelvétel kérdésében történő döntés,

– a tagok kizárásáról szóló elsőfokú határozat meghozatala,

– a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő tevékenység,

– a közgyűlés határozatainak végrehajtása,

– a költségvetés és a beszámoló előkészítése,

– az elnök éves beszámolójának elfogadása,

– a közgyűlési határozatok előkészítése,

– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az egyesület tisztségviselői

Az elnök feladata és hatásköre:

– képviseli az egyesületet,

– bankszámla feletti rendelkezés,

– összehívja és vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit,

– két elnökségi ülés között irányítja, szervezi és ellenőrzi az egyesület munkáját, a közgyűlési határozatok végrehajtását szervezi,

– éves beszámolót készít,

– utalványozási jogot gyakorol,

– a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása,

– a sportegyesület munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Az elnökhelyettes feladata és hatásköre:

– az elnök távollétében, illetve akadályoztatása esetén az egyesület képviselete,

– bankszámla feletti rendelkezés,

– utalványozási jogot gyakorol.

Az ügyvivő feladatai és hatásköre:

– segíti az elnök munkáját, tagnyilvántartást vezet,

– észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban,

– közreműködik az egyesület költségvetésének, a közgyűlés elé terjesztett éves beszámolóknak az elkészítésében,

– javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,

– az egyesület adminisztrációjának vezetése,

– tagdíjak beszedése,

– utalványozási jogot gyakorol.

Az elnökség tagjai megbízatásának megszűnése:

– határozott idő lejártával,

– lemondással,

– vezető tisztségviselő halálával,

– tagsági viszonyának megszűnésével,

– visszahívással,

– összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével,

– az egyesület megszűnésével.

Az elnökségi tagot a közgyűlés egyszerű szótöbbséges, nyílt szavazással visszahívhatja, ha

– nem tesz eleget az elnökségi tag számára előírt kötelezettségének, igazolható módon a sportegyesület céljaival ellentétes tevékenységet fejt ki tisztsége ellátása során,

– tisztségével járó feladatok ellátásában legalább 3 hónapja felróhatóan nem vesz részt,

– az alapszabály rendelkezéseivel ellentétes magatartást tanúsít,

– ha tisztségével szándékosan visszaél és ezzel a sportegyesületnek anyagi kárt okoz.

A visszahívást bármely tag kezdeményezheti a közgyűlésnél írásban és indoklással.

3. Felügyelő bizottság

Az egyesület felügyelő bizottságának feladata és tisztségviselői:

Az egyesület gazdasági és jogi tevékenységének ellenőrzése.
Az felügyelő bizottság legalább évente egyszer ülésezik.

Amennyiben az egyesületi tagság három tagja egyidejűleg írásban kezdeményezi az felügyelő bizottság ülését konkrét ügyekben akkor 8 napon belül a bizottságnak az ügyet meg kell tárgyalni és döntést kell hoznia. A döntésről az egyesület elnökségét írásban tájékoztatja amit az elnökségnek végre kell hajtania.
A közgyűlésnek az felügyelő bizottság beszámolói kötelezettséggel tartozik.
Az felügyelő bizottság három tagból áll és az elnököt maguk közül választják.

3:26. § [A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága]

(1) A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

(2) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

(3) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

(4) Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

(5) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

Felügyelő bizottság tisztségviselői:

Elnök: Lőrinczy László, lakcím: 2700 Cegléd, Köztársaság u. 16.

Bizottsági tag: Takács Attila, lakcím: 3384 Kisköre, Erzsébet út 26.

Bizottsági tag: Pintér Tamás, lakcím: 3384 Kisköre, Május 1. út 14.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el aki képviseleti jogát önállóan gyakorolja. (Ptk. 3:29. § (1) és (2) bekezdése). Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. (Ptk. 3:77. §.)

Az egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és az ügyvivő egyaránt jogosult.

VI.

AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat és célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

Az egyesület bevételei:

– tagdíj,

– jogi és természetes személyek támogatásai, adományai,

– az egyesületi célok elérése érdekében egyéb gazdálkodó szervezetek támogatásából származó bevétel (szponzori támogatás),

– szolgáltatások ellenértéke,

– gazdasági, vállalkozási tevékenységből befolyt nyereség,

– állami, önkormányzati támogatás,

– egyéb bevételek.

Az egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg. A tagdíjat egy összegben minden év december 31. napjáig kell megfizetni. A tagdíj mértéke 5.000.- Ft/ év. A tagdíjat az alakulás évében a szervezet bejegyzéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell befizetni.

A tagok csak tagdíjuk szolgáltatására kötelesek, a sportegyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,

c) az egyesület szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,

d) az a) – c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. A szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

A szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

A szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.

Az egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít.

A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett.

VII.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

3:83. §7 [Jogutódlással történő megszűnés]

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

3:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése]

(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

3:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai]

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Sport tv. 17. §

(4) A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik.

(6)47 A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

(7)48 A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

VIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. ide vonatkozó rendelkezései, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvények, valamint a sportról szóló 2004. évi I. (Sporttörvény) mellett a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadók.

Jelen alapszabályt a közgyűlés 2015. december 19. napján elfogadta.

Kisköre, 2016. február 15.